A gyermekek egyre fiatalabb korban jutnak okostelefonhoz és csatlakoznak közösségi oldalakhoz, ami – többek között – növeli az online veszélyekkel való találkozás esélyét is.

Erre az aggasztó tendenciára mutatott rá az NMHH digitális szülőség (Digital Parenting) kutatása.

Különösen riasztó, hogy három év alatt a duplájára nőtt, 9 százalékról 18 százalékra azoknak a 11-16 éves gyermekeknek az aránya, akikkel idegen személy már megpróbált kapcsolatban lépni online. Emellett az is kiderült, hogy a megkérdezett gyermekek közül minden 10. visszajelöli az őt bejelölő idegent.

Szülőként azonban sokan nincsenek tisztában ezekkel az információkkal, hiszen nem találkoztak még az online behálózás vagy a kortárs online bántalmazás problémájával. Így, ha gyermekük egy, a fentiekhez hasonló szituáció következtében visszaélés áldozatává válik, tanácstalannak, dühösnek és kétségbeesettnek érezhetik magukat, nem tudják, hová, kihez fordulhatnak.

A kampányban arra biztatjuk a szülőket, akik azzal szembesülnek, hogy gyermeküket online sérelem érte, hogy merjenek segítséget kérni, hiszen szülőként sincsenek egyedül, nem kell egyedül megoldaniuk egy számukra ismeretlen helyzetet.

Míg az offline veszélyek kivédését már egészen kisgyermekkortól kezdve tanítjuk, a digitális térben történő biztonságos jelenlét korai elsajátítása legalább ennyire fontos volna.

Az INHOPE nemzetközi szövetség 2023-ban több mint félmillió, gyermekkel szembeni szexuális bántalmazást ábrázoló felvétel eltávolítását kezdeményezte világszerte, a felvételek 80%-án ráadásul 13 évnél fiatalabb gyermekek szerepeltek.

A helyzet sajnos itthon sem jobb: az NMHH által működtetett Internet Hotline jelentése szerint Magyarországon a 2023-ban érkezett bejelentések 42%-a érkezett gyermekek online szexuális bántalmazásával, azt ábrázoló felvételekkel összefüggésben.

E körben a vizsgált bejelentések közel 17 százalékánál, azaz majdnem minden 6., gyermekpornográfia kategóriában érkezett bejelentésnél feltételezték azt az elemzők, hogy a felvételt online behálózás (grooming) során csalták ki a gyermektől. Ez az a folyamat, amikor egy felnőtt próbál egy gyermek bizalmába férkőzni az online térben szexuális célból.

Szintén jelentős probléma a kortársak online bántalmazása (cyberbullying) is, amikor a kortársak közötti zaklatás nemcsak az iskolában, hanem az otthoni környezetben is folyamatos stresszhelyzeteket teremt.

A felnőttek körében az intim képpel történő visszaélések jelentenek kihívást: az Internet Hotline hozzájárulás nélkül közzétett tartalom kategóriájában tavaly a bejelentések harmada szólt olyan intim, szexuális képekről és videókról, amelyeket a bejelentő, a felvételen szereplő személy engedélye nélkül tettek közzé az interneten.

Az Internet Hotline tapasztalatai szerint a gyermekek gyakran próbálják egyedül megoldani ezeket a helyzeteket, azt feltételezve, hogy a felnőttek úgysem tudnak segíteni, és csak eltiltanák őket az eszközhasználattól.

Súlyos problémaként jelenik meg mind a gyermekek, mind a felnőttek körében az áldozathibáztatás is, ami tovább növeli az áldozat szégyenérzetét és csökkenti a segítségkérési hajlandóságát.

Pedig lenne hova fordulni: az NMHH által 2011-ben létrehozott Internet Hotline jogsegélyszolgálat fennállása óta már több mint 18.000 bejelentést kezelt online visszaélésekkel kapcsolatban.

A bejelentéseket – amelyeket akár anonim módon is meg lehet tenni – szakképzett elemzők kezelik. Ha visszaélés gyanúja merül fel, a szakértők a szolgáltatókhoz fordulnak a sérelmezett tartalmak vizsgálata céljából, illetve bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrséggel veszik fel a kapcsolatot.

Az Internet Hotline szoros együttműködésben áll a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodával, valamint a legnagyobb közösségimédia-platformokkal is, így például a Metával, a Google, a YouTube, a TikTok és a Discord munkatársaival.

A bejelentések kezelése mellett kiemelten fontos a tájékoztató tevékenység is: az edukációs kampány elsősorban a szülőket célozza, hiszen fontos, hogy felismerjék, ha gyermekük online visszaélés áldozatává vált, és tudják: van hová fordulni és merjenek is segítséget kérni.

Az IH a kampány részeként különböző digitális felületeken szólítja meg a szülőket, melyet a sajtóban és rádiókban megjelenő szerkesztőségi cikkek, beszélgetések egészítenek ki a téma mélyebb és sokrétűbb feldolgozása érdekében.

A felnőttek mellett legalább annyira fontos az érintettek, gyerekek, fiatalok elérése és megszólítása. A 18 év alattiak hír és médiafogyasztási szokásaikat figyelembe véve influenszerekkel indít közös együttműködést az IH. A népszerű, elsősorban TikTok, Insta és Youtube feleületeken aktív influenszerek online jelenlétük és tevékenységeik révén maguk is ismerik azokat a veszélyeket, melyek a kampány középpontjában állnak, miközben az általuk feldolgozott témákkal széles kört el tudnak érni a közösségi média felületeiken, hatékonyan terjesztve az üzenetet: #merjsegitsegetkerni

Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság