Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint a magyar lakáspiacon az egyik legfontosabb probléma a kínálat elégtelensége, ezért a kormánynak aktívan ösztönöznie kell a bérlakásépítést. A tárcavezető a Wekerle Sándor Lakásépítési Program kapcsán arról írt, hogy az államnak nem csupán a lakásvásárlási keresletet, hanem az új lakások kínálatát is bővítenie kell.

Több lakás, nagyobb bérlakáskínálat

A most körvonalazódó program célja, hogy olyan mennyiségben épüljenek új, megfizethető lakások, amely már érdemben hatással lehet a magyar ingatlanpiacra. A tervek között szerepel új bérlakások és kollégiumi férőhelyek létrehozása, valamint egy hosszú távon fenntartható, professzionális intézményi bérlakásszektor kialakítása is.

A konstrukció egyik fontos eleme, hogy a fejlesztéseket nem kizárólag költségvetési forrásból finanszíroznák. A kormány az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéből 550 millió eurónyi forrást kíván bevonni, amelyhez banki és piaci társfinanszírozás, valamint az Európai Beruházási Bank finanszírozása is társulhat. A teljes beruházási volumen így akár a 3 milliárd eurót is elérheti.

Magyarországon kevés új lakás épül

A kormányzati érvelés szerint a lakáspiaci problémák egyik meghatározó oka az elégtelen kínálat. Vitézy Dávid által idézett adatok szerint Magyarországon tavaly egymillió lakosra mindössze 1256 újonnan átadott lakás jutott. A miniszter ezt régiós összevetésben különösen alacsony értéknek nevezte.

A lakásárak emelkedése közben komoly megfizethetőségi problémát okoz. Az MNB májusi lakáspiaci jelentése szerint 2025-ben országosan 23,5 százalékkal nőttek nominálisan a lakásárak, reálértéken pedig 19 százalékos volt az emelkedés. A jegybank számítása alapján 2025 negyedik negyedévében a lakásárak 22,5 százalékkal haladták meg a fundamentumok által indokolt szintet.

A bérleti piac sem maradt érintetlen.

A KSH és az ingatlan.com lakbérindexe szerint 2026 júniusában a kínálati lakbérek országosan 0,9 százalékkal, Budapesten pedig 1 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt. Egy év alatt a nominális lakbérek mintegy 5 százalékkal nőttek.Az építőipart is élénkítheti a program

A Wekerle-program nem kizárólag szociálpolitikai intézkedésként értelmezhető.

A nagyobb lakásépítési volumen az építőipari vállalkozások, beszállítók és kapcsolódó szolgáltatások számára is új megrendeléseket teremthet.

Ez különösen azért lehet fontos, mert a KSH adatai szerint 2026 első negyedévében ugyan 2821 új lakás épült, ami 4,3 százalékos növekedést jelentett éves összevetésben, az építőipari teljesítményt és a beruházási aktivitást ugyanakkor továbbra is visszafogottság jellemezte. Az új lakások építésére kiadott engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma ugyanakkor 9291 volt, ami 64 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

Barnamezős területekre is építenének

A program egyik iránya a már meglévő, de kihasználatlan vagy alulhasznosított városi területek bevonása lehet. A kormány elsősorban barnamezős fejlesztésekben gondolkodik, amelyeknél a meglévő közlekedési infrastruktúra is előnyt jelenthet. A bejelentések szerint ilyen helyszínként akár a korábban a Fudan Egyetem budapesti campusának szánt terület is szóba kerülhet.

Vitézy Dávid szerint ezért nem egyszerűen új lakóépületek létrehozása a cél, hanem olyan városrészek kialakítása, amelyek megfelelő közösségi közlekedési kapcsolatokkal, közösségi terekkel és a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokkal rendelkeznek.

Év végéig készülhet el a részletes program

Fontos, hogy a Wekerle Sándor Lakásépítési Program jelenleg még nem tekinthető teljes egészében elfogadott, végleges konstrukciónak. A kormány elsőként az előkészítéshez szükséges feladatokról döntött, a részletes program kidolgozásának határideje december 31.

A következő hónapokban ezért az lesz a legfontosabb kérdés, hogy pontosan milyen feltételekkel és milyen szereplők bevonásával indulhatnak el a beruházások. A program sikerét végső soron az határozhatja meg, hogy a tervezett uniós és piaci forrásokból ténylegesen mekkora, megfizethető lakáskínálat jön létre.

A magyar lakáspiacon tehát a következő időszak egyik meghatározó gazdaságpolitikai kérdése lehet, hogy a kereslet ösztönzése mellett sikerül-e tartósan növelni az új lakások és különösen a megfizethető bérlakások kínálatát.

Fotó: pixabay