Az ingatlanpiacon az elmúlt évben jelentős változások történtek, amelyek az albérletárak erőteljes növekedését eredményezték: a bérleti díjak egyre gyakrabban meghaladják a minimálbér összegét, így sok bérlő számára megélhetési kérdéssé vált a lakhatás biztosítása. Az ingatlanpiaci trendek és a kormányzati intézkedések egyaránt azt jelzik, hogy a lakhatási támogatások szerepe a jövőben még fontosabb lesz.

Albérletárak és munkaerőpiac

Az ingatlanpiaci szereplők szerint az elmúlt időszak fő mozgatórugója nem csupán a hagyományos piaci kereslet-kínálat alakulása volt, hanem a kedvező hitelprogramok és befektetési trendek is hatással voltak az albérletárakra. A piacon megjelentek azok a befektetők is, akik korábban állampapírba fektették pénzüket, ma pedig inkább lakóingatlanokat vásárolnak bérbeadás céljából — ami nyomást gyakorol az árakra.

Az elmúlt években nemcsak az ingatlanvásárlások drágultak meg: a bérleti díjak is emelkedtek, különösen a fővárosban és a nagyvárosokban. Más források szerint például Budapest belső kerületeiben a bérleti díjak az országos átlagnál jóval magasabbak lehetnek – egyes kerületekben akár havi több százezer forintot is elérhetnek egy lakástípus bérleti díjai

Lakhatási támogatás – új eszköz a mindennapi megélhetéshez

A kormányzat a lakhatási költségek növekedésére reagálva több támogatási formát is bevezetett vagy kiterjesztett. Ezek közül kiemelkednek azok a lakhatási támogatások, amelyek célja, hogy enyhítsék az albérleti kiadások terhét, különösen az alacsonyabb jövedelmű bérlők számára.

A támogatások között szerepel olyan konstrukció, amely munkavállalóknak – elsősorban fiataloknak – adott feltételek mellett havi hozzájárulást biztosít az albérleti díj fizetéséhez. Emellett vannak olyan programok is, amelyek a regisztrált álláskeresők számára nyújtanak akár nettó 180 ezer forintos havi támogatást, amennyiben új munkahelyet vállalnak és az távolabb esik a jelenlegi lakhelyüktől.

Szakértők szerint – figyelembe véve az egyre magasabb lakhatási költségeket – a lakhatási támogatási rendszerek szerepe kulcsfontosságú lehet az elkövetkező években, különösen a bérek növekedésének lassúsága és az albérletárak gyors emelkedése közötti feszültség oldásában.

A hazai jelenség nem egyedülálló: Európa-szerte számos országban problémát okoz, hogy a lakhatási költségek aránya a bérekhez képest túl magas, különösen a fiatal munkavállalók és alacsonyabb jövedelmű csoportok számára. Az európai statisztikák szerint az átlagos bérlők akár jövedelmük felét is lakbérre fordítják a nagyvárosokban, miközben a lakhatási nehézségek száma nő.

Forrás: BUDA TV