Schmidt Éva öröksége újra vásznon
Április 18-án a budapesti Sambhala Tibet Központban kerül sor Halmy György „Sámán Mítosz” című vetítéssorozatának következő eseményére, ahol a „Az Aranyfejedelemnek ő éneke” című film premierjét tekinthetik meg az érdeklődők.
A Lutheránia Énekkart és a Budapesti Vonósok Kamarazenekar előadja Bach János-passióját nagyszombaton a Deák téri evangélikus templomban. Vezényel: Kamp Salamon Kossuth-, Károli Gáspár- és Liszt Ferenc-díjas karmester, az MMA rendes tagja.
Közreműködik:
Lökösházi Mária - szoprán
Bakos Kornélia - alt
Megyesi Zoltán - tenor
Hámori Szabolcs - basszus
Najbauer Lóránt – basszus
A János-passió keletkezésének ideje bizonytalan, általában az 1724-es esztendőt szokás megnevezni, mivel ekkor mutatták be. Az újabb kutatások már jó tíz esztendővel korábbi periódusra, Bach weimari korszakára datálnak néhány áriát, amelyek különböző kantátákban maradtak fenn, és elképzelhető, hogy ezek egy korábbi, azóta elveszett passió részei voltak. Annyi bizonyos, hogy a János-passió első előadása Lipcsében zajlott le, 1724 április 7-én, Nagypénteken (a Máté-passiót három évvel később mutatták be), és már a következő évben újból eljátszották, több szám cseréjével, kisebb módosításokkal.
A szöveg szempontjából a János-passió nem egységes. Alapelve, hogy teljes egészében felhasználásra kerül a szerző által kiválasztott bibliai szöveg, (János evangéliumának 18-19. fejezete, valamint rövid betoldások Máté evangéliumából) amelyeket szabadon költött versek, kommentárok szakítanak meg, és időnként korálok is közbeékelődnek. A bibliai szöveget többnyire a recitativókban mondják el a szereplők: az evangelista (tenor), aki a narrátor funkcióját tölti be, valamint a történet többi résztvevője, továbbá az úgynevezett turba kórusok. A szereplők azt ábrázolják, hogyan tükröződnek bennük az elbeszélt események. A korálok az egész gyülekezet közös reflexióit fogalmazzák meg.
A szöveg és a zene igen szoros kapcsolatban állnak egymással ebben a műben. Számtalan helyen kimutatható a pontos szövegfestés technikája, azaz Bach zenei eszközökkel kiemeli, illusztrálja az elhangzó szavakat. Ha meggondoljuk, hogy a lipcsei Szent Miklós-templom közönsége nemcsak értette, hanem lényegében fejből tudta a szöveget, megérezhetjük, milyen elementáris erővel hathatott hallgatóira. Bach drámai érzékét jelzi, hogy nem engedett a divatos és felületes operai teatralitásnak, az énekszólam színpadi csillogtatásának, hanem mindig mélyről fakadó, egyszerű, de hatásos és igen képszerű zenei megoldásokat keresett. Az égi hatalmat mint a földi szenvedéssel szembenálló erőt ábrázolja, és ezzel tanúságot tesz legbensőbb hitéről.
Helyszín: Deák téri evangélikus templom (1052 Budapest, Deák tér 4.).
A belépés díjtalan regisztrációhoz nem kötött, az ülőhelyek elfoglalása érkezési sorrendben történik.
További információ IDE kattintva olvasható
Forrás: Magyar Művészeti Akadémia
Budapest, 2025. április 18. – Április közepén különleges kulturális és spirituális eseménynek ad otthont a fővárosi Sambhala Tibet Központ, ahol a hagyomány és mítosz témakörei kerülnek középpontba.
Hamupipőke, avagy a jóság diadala
A Szent István Filharmonikusok és Magyar Művészeti Akadémia rendezésében Rossini népszerű operája, a Hamupipőke legszebb részletei csendülnek Gémes Katalin rendezésében, Horváth Gábor vezényletével a Pesti Vigadóban.
Sissi, a magyar királyné, 1×3 néha 4, Fölszáradt a páva, Kőműves Kelemen, vagy Hippolyt a lakáj. Ezek az előadások csak töredékei annak a programsorozatnak, amelyet ezen a nyáron kínál majd a Városmajori Szabadtéri Színpad a nagyérdeműnek.
A tavaszi szünet alatt vizes élmények várnak a gyerekekre
Hamupipőke, avagy a jóság diadala
2025. április 5. ǀ 16: 00 –
A program célja olyan vidéki színművészek bemutatása, akik szakmai teljesítményük alapján megérdemlik, hogy munkásságuk szélesebb körben ismertté váljék.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alapítótagja, Schrammel Imre Kossuth-díjas és Munkácsy Mihály-díjas keramikusművész, a Nemzet Művésze "Illúziók & Karnevál" című kiállítása nyílik a Pesti Vigadóban.
