„A kezdeményezésünk a Balaton-part védelméről szól. A part jelentős része, 55 százaléka már be van építve, a déli parton 75 százalék ez az arány. Minden méter beépítéssel szűkítjük a természetes partszakaszokat” – vágott a közepébe lapunk kérdése Éger Ákos.

Az MTVSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta:

A part a tó immunrendszerre, védi és tisztítja az élőhelyet, összeköti a vizet a vízgyűjtő területtel. Ha ezt tönkretesszük, akkor megszüntetjük a Balaton természetes védelmi rendszerét. Természetes védelmi rendszer hiányában az ember beavatkozására van szükség, hogy megőrizzük a Balaton egészséges működését. Ez egyrészt nem biztos, hogy sikerülne, másrészt időt, pénzt és megfelelő technológiát igényel, tehát inkább a természetre kellene hagynunk a tó védelmét.

Az SOS Balatont kezdeményező szervezetek a Greenpeace Magyarország, a Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége.

Éger Ákos szerint amikor húsz-harminc éve az önkormányzatok fejlesztési területeket jelöltek ki a tó környékén, még nem lehetett látni, hogy ilyen jelentős mértékű lesz a part menti beépítés. Idén az éghajlatváltozás hatásai, a szárazság és vízhiány rámutatott: nincs kőbe vésve a tó életképessége, ezért az állam felelőssége a tudományos eredmények és a bekövetkezett változások tükrében felülvizsgálni a tó körüli beépítettséget.

A térkép, amely megmutatja, mekkora a baj

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az SOS Balaton által közzétett térkép az épületek, kikötők, mólók, szilárd burkolatú utak, sétányok, valamint a vasút figyelembevételével prezentálja a Balaton-part beépítettségét. A parttól mért távolságot három körre bontották:

A piros szín a közvetlen, a partvonaltól 10 méteren belüli beépítettséget jelöli.

A narancssárga a 30 méteren belüli beépítettség, a hatályos törvény szerint ezen belül új építmény nem létesíthető.

A sárga a 100 méteres határ.

Összességében az alapbeállítással – a strandi kis épületekkel együtt – a part 22,5 százalékán találkozhatunk beépítettséggel 10 méteren belül, 46,1 százalékán 30 méteren belül, 78,6 százalékán 100 méteren belül. A part 21,4 százaléka beépítetlen. A strandok a part 18 százalékát fedik, a kikötők 12 százalékot. A számokhoz az OpenStreetMap adatait használták.

Éger Ákostól megtudtuk, hogy a kezdeményezésük alapja a fonyódi, Pogány-völgyi beruházás volt. A kutatók úgy látják, ha az eredeti tervek alapján valósítják meg a fonyódi projektet, akkor beépítik a déli part egyik utolsó természetes vízbefolyását, ami az egész tóra hatással lehet.

„Meg kell vizsgálni, hogy mely területeket kell megőriznünk és melyeket kellene helyreállítanunk a tó egészséges működéséhez. Arra kérjük a kormányt, hogy ne tekintse megváltoztathatatlannak azokat a beruházásokat, amelyek előkészítési vagy akár kivitelezési fázisban vannak” – fogalmazott az MTVSZ vezetője.

Az SOS Balaton kezdeményezői több minisztériumnak, valamint az alapvető jogok biztosának is levelet küldtek. A válaszok egy része már megérkezett, viszont ezek elsősorban a Balaton hosszú távú jövőjével foglalkoznak, nem a rövid távú beavatkozással.

Akár a „visszavadítás” is felvetődhet

Éger Ákos arra a kérdésünkre, hogy az SOS Balaton kibővíti-e az általa felkarolt ügyek körét, kifejtette:

„Egyelőre csak a közvetlen tóparti beépítésekkel foglalkozunk, de a jövőben szélesedhet a témáink köre. Korábban arra kaptunk ígéretet, hogy a Balatoni Vízparti Terv, a BATÉK felülvizsgálata elkezdődik, ez egy fontos lépés lehet. Az érintett közösségek alkotmányjogi panaszt is benyújtottak a BATÉK miatt. A Balatoni Vízparti Terv újragondolása az egyik eleme lehet a sokkal szigorúbb szabályozásnak.”

Az MTVSZ vezetője arra a kérdésünkre, hogy mi adhatná a szigorúbb szabályozás gerincét, hangsúlyozta:

A civil szervezetek, a helyi közösségek és a tudományos szféra is abba az irányba mutat, hogy a megmaradt természetes területekre már nem szabad kiadni építési engedélyt, sőt meg kellene fontolni azt, amire Nyugat-Európában már van példa: visszabontani már elkészült infrastruktúrákat, ez a visszavadítás folyamata.

Éger Ákos arra hívta fel a figyelmünket, hogy uniós források egyre szélesebb körben elérhetők a természetközeli megoldások támogatására, ami a Balaton-parton is lehetőséget teremthet a financiális háttér megteremtésére.A társadalmi támogatottság adott lehet a Balaton védelme mögött, legalábbis a 21 Kutatóközpont októberi felmérése szerint a többségnek elsődlegesek a természetvédelmi szempontok a gazdaságiakkal szemben, ha a tó környéki beruházásokról kell dönteni.

Borítókép: A Balaton-part 2025. október 8-án. Fotó: Németh Kata / Index