Jelentős eltérések mutatkoznak a magyar családok digitális nevelési szokásaiban – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatásából. A vizsgálat szerint nemcsak az számít, mennyi időt töltenek a gyerekek képernyő előtt, hanem az is, milyen mintát látnak otthon, és mennyire tudatos a szülői hozzáállás.

A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a szülők iskolai végzettsége erősen befolyásolja a gyerekek digitális szokásait. Míg a diplomás szülők óvodás gyermekei átlagosan heti 5 órát töltenek képernyő előtt, addig az alacsonyabb végzettségű családokban ez az idő meghaladja a 10 órát.

A különbségek már egészen korán megjelennek: az óvodások 11 százalékának saját okostelefonja vagy tabletje van, és hatéves korra ez az arány eléri a 25 százalékot. Ráadásul sok gyermek már három-négy éves kora előtt megkapja első eszközét.

A kutatás arra is rámutat, hogy bár a szülők többsége tisztában van saját példamutatásának jelentőségével, a gyakorlatban ez gyakran nem érvényesül. Tízből hat szülő rendszeresen használ digitális eszközt a kisgyermek jelenlétében – üzeneteket ír, ügyeket intéz vagy éppen közösségi médiát böngész.

Eközben egyre több család vár segítséget az intézményektől. A megkérdezettek több mint fele szerint az óvodáknak aktív szerepet kellene vállalniuk a digitális nevelésben, és sokan az óvodapedagógusokat tartják az egyik legmegbízhatóbb információforrásnak.

A szakemberek szerint a probléma nem pusztán a képernyőidő mennyisége, hanem a tudatos használat hiánya. A digitális eszközök ugyanis már a legkisebbek életének is részévé váltak, így a kérdés egyre inkább az: a családok képesek-e egészséges egyensúlyt kialakítani, vagy tovább mélyül a digitális szakadék a gyerekek között.

Forrás:  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)