A kutatások szerint az elmúlt években jelentősen csökkent a Balaton vízszintje. Míg 2018 májusában 127 centiméteres vízállást mértek, tavaly ugyanebben az időszakban 112 centimétert, idén pedig már csak 85 centimétert regisztráltak. Az MTA–BME kutatócsoport elemzése alapján az éves természetes vízkészlet-változás egyre gyakrabban fordulhat negatívba, ami hosszú távon alapjaiban alakíthatja át a tó ökológiai és gazdasági szerepét.

A szakemberek szerint a jelenlegi balatoni állapot akár már 2040 után csak időszakos vízpótlással lehet fenntartható. A század második felére pedig a tó mai kiterjedése csak jelentős mesterséges beavatkozásokkal maradhat fenn. Fülöp Bence, az MTA-BME szociohidrológiai munkacsoport kutatója szerint a következő évtized egyik legfontosabb társadalmi kérdése lesz, hogy milyen Balatont szeretnének az emberek a jövőben.

A kutatók ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a közvélekedéssel ellentétben a balatoni turizmus teljesítménye nem kizárólag a vízszinttől függ. Vizsgálataik szerint sokkal erősebb hatással van az idegenforgalomra az időjárás, illetve a lakosság elkölthető jövedelme. Ez különösen fontos lehet a térség vállalkozásai számára, amelyeknek a jövőben egyre inkább alkalmazkodniuk kell a változó környezeti viszonyokhoz és a turisztikai szokások átalakulásához.

A szakértők szerint a megoldás egyik kulcsa a társadalmi alkalmazkodás lehet. Úgy vélik, a tó használóinak el kell fogadniuk a nagyobb vízszint-ingadozásokat, mert ez csökkenthetné a szükséges vízpótlási kapacitást és az ökológiai terhelést is. A Balaton jövője így nemcsak vízügyi vagy természetvédelmi kérdés, hanem gazdasági és társadalmi döntések sorozata is lesz a következő évtizedekben.

Forrás: Keszthelyi Televízió