A harmadik hete tartó amerikai–iráni konfliktus újabb diplomáciai törésvonalat nyitott az Atlanti-óceán két partja között. Donald Trump a Financial Timesnak adott hétvégi interjújában, majd az Air Force One fedélzetén újságíróknak nyilatkozva egyértelművé tette: Washington elvárja, hogy a NATO-szövetségesek hadihajókkal, aknamentesítő egységekkel és technikai támogatással vegyenek részt a stratégiai fontosságú tengeri útvonal megnyitásában.

„Mi ott voltunk Ukrajnának, most rajtuk a sor”

Az amerikai elnök párhuzamot vont az ukrajnai háború és a jelenlegi válság között.

Kijelentette: az Egyesült Államok dollármilliárdokkal és hatalmas haditechnikai eszköztárral segítette Európa biztonságát az orosz agresszióval szemben, annak ellenére, hogy Ukrajna több ezer kilométerre fekszik Amerikától.

„Most meglátjuk, hogy ők segítenek-e nekünk. Mert már régóta mondom: mi mindig ott vagyunk nekik, de ők nincsenek ott nekünk. Ha nem érkezik válasz, vagy ha az negatív lesz, az nagyon rossz hatással lesz a NATO jövőjére” – fogalmazott az elnök, ismételten megkérdőjelezve a szövetség létjogosultságát, ha az nem képes fellépni a globális gazdaságot fenyegető válságok ellen.

Kína is a „meghívottak” között

Trump nem csupán a NATO-t, hanem Kínát, Japánt és Dél-Koreát is felszólította a beavatkozásra. Érvelése szerint a Hormuzi-szoroson áthaladó olaj 90%-a ázsiai és európai piacokra tart, így az útvonal biztosítása elsősorban az ő érdekük. Az elnök kilátásba helyezte, hogy elhalasztja jövő havi pekingi látogatását, amennyiben Hszi Csin-ping kormányától nem érkezik konstruktív válasz.Európa és a szövetségesek óvatosak

A nemzetközi reakciók eddig hűvösek.

Japán és Ausztrália már jelezte, hogy egyelőre nem terveznek hadihajókat küldeni a térségbe. Johann Wadephul német politikus a hétfői brüsszeli uniós külügyminiszteri csúcson hangsúlyozta: a NATO-nak jelenleg nincs közvetlen felelőssége a Hormuzi-szorosban zajló eseményekért, és a kérdés nem szerepel a szövetség hivatalos napirendjén.

Keir Starmer brit miniszterelnök ugyan tárgyalt Trumppal a szabad hajózás helyreállításáról, de leszögezte: London nem kíván belesodródni egy szélesebb körű háborúba, és egy esetleges missziót nem NATO-keretek között képzel el.

Egekben az olajár

Miközben a diplomáciai adok-kapok zajlik, a globális energiapiacok pánikkal reagálnak. A Brent típusú kőolaj ára hétfőn tartósan 105 dollár fölé emelkedett a hordónkénti jegyzésben.

Szakértők figyelmeztetnek: ha a blokád tartóssá válik, a világkereskedelemben olyan mértékű ellátási sokk következhet be, amely felülmúlja a 70-es évek olajválságát is.

Trump zárásként kijelentette: az Egyesült Államok mindenképpen „megnyitja, biztonságossá és szabaddá teszi” a szorost, akár érkezik szövetségesi segítség, akár nem – de utóbbi esetben Washington „nem fogja elfelejteni”, kik hagyták magára a bajban.

Forrás: Forrás: InfoSzigetköz / MTI (2026. március 17.)