A Kárpátok térségében élő barnamedvék nem ismernek országhatárokat: mozgásuk, élőhelyhasználatuk és az ökológiai egyensúly alakulása közvetetten Magyarország természetvédelmi helyzetére is hatással lehet. Az elmúlt években hazánkban is többször észleltek kóborló példányokat, így a szomszédos országok állománykezelési döntései nem csupán elméleti jelentőségűek.

Ebben a kontextusban fogadta el a román parlament alsóháza a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. A jogszabály értelmében a korábbi évi 426 helyett 859 barnamedve kilövését engedélyezhetik megelőzési céllal 2026-ban és 2027-ben.

A kezdeményezést a Romániai Magyar Demokrata Szövetség terjesztette elő. Indoklásuk szerint Romániában túlszaporodott a medveállomány, és egyre gyakoribbak az ember–állat konfliktusok, különösen lakott területek közelében.

A hivatalos adatok szerint az elmúlt két évtizedben 26 halálos medvetámadás történt az országban, és több mint 270 ember sérült meg. A döntéshozók szerint a szabályozott vadászat az emberi élet védelmét, valamint a mezőgazdasági károk mérséklését szolgálja.

A kvóták meghatározásánál genetikai állományfelmérések és vadkáradatok is szerepet játszottak. A cél – a törvény indoklása szerint – nem a faj visszaszorítása, hanem az állomány kezelhető szinten tartása.

A döntés ugyanakkor komoly vitákat válthat ki. Természetvédelmi szervezetek régóta figyelmeztetnek arra, hogy a túlzott kilövési kvóták veszélyeztethetik Európa egyik legjelentősebb barnamedve-populációját.

A kérdés tehát túlmutat Románia határain: a régió ökológiai egyensúlya, a turizmus, valamint az ember és a nagyragadozók együttélésének jövője szempontjából is meghatározó lehet a most elfogadott intézkedés.

Forrás: Info Szigetköz.hu