
Az európai diáktüntetések hulláma már túlmutat az oktatási kérdéseken, és a megélhetési válság, a költségvetési megszorítások, valamint a lakhatási problémák miatt egyre inkább kontinentális szintű, rendszerszintű ifjúsági elégedetlenséggé növi ki magát.
Amédia és néhány elemzők előszeretettel emlegetik „nyílt forradalomként” vagy „tinédzser lázadásként”, a szakértők véleménye szerint egy generációs válságról van szó, amely a közösségi média és a hasonló gazdasági nyomás hatására, amely gyorsan terjed országról országra.
Franciaország a gócpont. A válság epicentruma. A romló iskolai infrastruktúra és tanárhiány miatt indult középiskolai blokádok mára több százezres, erőszakos összecsapásokba torkolló országos politikai válsággá alakultak, ahol a diákokhoz a Sárgamellényesek és a szakszervezetek is csatlakoztak. Olaszországban a francia mintát követve a nagyvárosokban vonultak utcára a fiatalok az új oktatási rendeletek és a megélhetési költségek miatt. Albániában az úgynevezett „Flamingó Forradalom” környezetvédelmi ügyekből nőtte ki magát és október közepétől a diákok radikális kormányellenes és oktatási reformokat követelő demonstrációba kezdtek. Németországban több mint harminc német városban vonultak utcára a fiatalok. Portugáliában és Spanyolországban a súlyos lakhatási válság, magas albérletárak és ifjúsági munkanélküliség ellen tiltakoznak. Brüsszelben a kormány által tervezett költségvetési megszorítások és jóléti megvonások miatt történtek összecsapások a rendőrséggel.
Miért terjed ilyen gyorsan alázadás és mik lehetnek a hajtóerői?
A franciaországi iskolablokádokról és utcai harcokról készült felvételek futótűzként terjednek a TikTokon és az Instagramon, kész taktikákat és motivációt nyújtva más országok diákjainak. Közös gazdasági nyomás: Európa-szerte a magas infláció, az ingatlanpiac elérhetetlensége és a közszolgáltatások (oktatás, egészségügy) leépülése ugyanazt a kilátástalanság-érzést váltja ki a Z és Alpha generáció tagjaiból. Kormányzati tehetetlenség: Sok helyen a hatóságok kemény fellépése (tömeges őrizetbe vételek, könnygáz) nem elrettenti, hanem tovább radikalizálja a fiatalokat, ami újabb és újabb szolidaritási tüntetéseket szül a szomszédos államokban.
A folyamat elemzéséről és a részletes hátérről a Portfolio gazdasági elemzésébenés a BBC összefoglalójában ( Európa fiataljai úton vannak – de vajon van-e valami, ami valóban egyesíti őket?) olvashatóak további részletek. Újabb zavargáshullámtól tartanak a franciák: a hétfői iskolanyitás lehet Macron eddigi legnagyobb rémálma?
(AI, Portfolio, BBC)


