
A Balatonfüredi járás bizonyult Magyarország legélhetőbb térségének 2026-ban, a második helyen pedig a Keszthelyi járás végzett az MBH Jelzálogbank megújult módszertan alapján összeállított rangsorában. A kutatás az ország 175 járását nyolc szempont alapján vizsgálta, többek között az oktatási és egészségügyi ellátottság, a munkaerőpiaci lehetőségek, a lakáspiac és a zöld környezet figyelembevételével.
A dobogó harmadik fokára a Budakeszi járás került, míg a negyedik helyet Veszprém, az ötödiket pedig Szentendre térsége szerezte meg. Az első tízben Pécs, Eger, Debrecen és Sopron környéke is szerepel. Budapest a 14. helyen végzett az összesítésben.A Keszthelyi járás elsősorban a vásárlási lehetőségek és az egészségügyi ellátás terén elért kedvező eredményeinek köszönheti előkelő helyezését. A Balatonfüredi járás első helyét a zöld környezet és a szolgáltatások széles kínálata alapozta meg.
Jelentős különbségek vannak az ország térségei között
Az elemzés szerint a Dunántúl, különösen a Balaton környéke, valamint a főváros agglomerációja több kiemelkedő eredményt elérő járásnak ad otthont. Az első harminc helyezett közül 19 dunántúli, míg a rangsor utolsó harminc helyén szereplő járások közül 27 a Dunától keletre található.
A részmutatók alapján Zala megye járásai a kulturális lehetőségek terén is kedvezően szerepeltek. Az oktatási ellátottságban a nyugat-dunántúli térségek szintén jó eredményeket értek el, míg az egészségügyi mutatókban többek között Baranya és Csongrád-Csanád megye járásai kerültek az élmezőnybe.
A gazdasági és lakhatási adottságok tekintetében eltérő kép rajzolódik ki. A munkaerőpiaci lehetőségek elsősorban Budapest és Pest megye, valamint az északi és közép-dunántúli térségek járásaiban kedvezőek. A lakáspiaci mutatókban viszont az északkeleti országrész járásai értek el magas pontszámokat, főként az alacsonyabb ingatlanárak miatt.
A zöld környezet is bekerült a vizsgálatbaAz idei kutatás egyik legfontosabb újdonsága a módszertan megújítása. A korábbi megfizethetőségi mutatót egy összetettebb lakáspiaci szempont váltotta fel, amely már nemcsak a lakásárakat, hanem az ingatlanok minőségét, komfortfokozatát és megújulását is figyelembe veszi.
Új értékelési szempontként jelent meg a zöld környezet, amely a települések közeli városi zöldterületeit, rekreációs lehetőségeit és a tágabb természeti környezetet is értékeli. A szolgáltatások egy részénél pedig a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapott az elérhető lehetőségek lakosságszámhoz viszonyított aránya.
Az MBH Jelzálogbank szerint a kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a különböző térségek adottságairól, és bemutassa, milyen tényezők befolyásolhatják a lakóhelyválasztást és a lakáspiaci keresletet.
Fotó: illusztráció/AI


