A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2025 őszén készült kutatása a kidfluenszer-jelenséget vizsgálta. A kifejezés az angol „kid influencer” szóból ered, és azokat a kiskorúakat jelöli, akik kereskedelmi célú tartalmakban szerepelnek a közösségi médiában, gyakran a szülők aktív közreműködésével.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a jelenség nem tekinthető pusztán ártatlan szórakozásnak. A gyerekek online jelenléte komoly hatással van önképükre, kapcsolataikra és fogyasztói döntéseikre is.

Amikor a láthatóság teherré válik

A közösségi médiában szereplő fiatalok sokszor idealizált képet mutatnak magukról. A követőik – különösen a hasonló korú gyerekek – hajlamosak őket példaképként, sőt barátként kezelni. Minél fiatalabb egy néző, annál kevésbé ismeri fel, hogy a tartalom mögött reklám és üzleti érdek áll.

A folyamatos összehasonlítás torzíthatja az önértékelést, növelheti a testképzavar és a szorongás kockázatát. Ugyanakkor nemcsak a nézők, hanem maguk a tartalomgyártó gyerekek is veszélybe kerülhetnek: a kezdetben játéknak induló szereplés idővel teljesítménykényszerré válhat. A lájkok, kommentek és megtekintések könnyen a siker egyetlen mércéjévé alakulnak.

Játék vagy gyermekmunka

A kutatás rámutat: a mentális kockázatok sok esetben jogi kérdéseket is felvetnek. Ha egy gyermek rendszeresen, üzleti célból szerepel online tartalmakban, az már túlmutathat az ártatlan hobbitevékenységen.

A „branded childhood” – azaz márkásított gyerekkor – kifejezés arra utal, hogy a gyermek mindennapjai digitális tőkévé válhatnak. Ez érintheti a személyiségi jogokat, például a magánszférához való jogot. Különösen kényes helyzet, amikor a szülő egyszerre törvényes képviselő és a bevételek kezelője is, miközben a gyermeknek kevés beleszólása van abba, mi és hogyan jelenik meg róla az interneten.

A közösségi médiában aktív kiskorúak fokozottan ki vannak téve online visszaéléseknek is: zaklatásnak, adatlopásnak vagy más digitális támadásoknak.

Mit tehetnek a szülők

Az NMHH kutatása szerint kulcsfontosságú az online és offline egyensúly megőrzése. A tanulásra, pihenésre és személyes kapcsolatokra fordított idő nem sérülhet a tartalomgyártás miatt.

A hatóság hangsúlyozza:

- fontos a regisztrációs korhatárok betartása,

- a személyes adatok tudatos védelme,

- a gyermekekkel folytatott rendszeres beszélgetés az online tér működéséről és veszélyeiről,

- a kommentek és üzenetek szülői moderálása.

Amennyiben a gyermek tartalomgyártása üzleti együttműködésekkel is jár, indokolt lehet jogi, pszichológiai és gazdasági szakemberek bevonása is.

A teljes kutatás legfontosabb megállapításait az NMHH egy összefoglaló videóban is bemutatta

A kérdés végső soron nem az, hogy jelen lehetnek-e a gyerekek a digitális térben, hanem az, hogy képesek vagyunk-e úgy keretek közé szorítani ezt a jelenlétet, hogy a siker és a láthatóság ne a gyermeki biztonság és a nyugodt fejlődés rovására történjen.

Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)