2026. február 28-án az Egyesült Államok és Izrael nagyszabású légicsapásokat indított Irán katonai és stratégiai létesítményei ellen, amely gyorsan fegyveres konfliktussá fajult a térségben. Az első hullámban több száz célpontot támadtak, az akciók során meghalt Irán legfelsőbb vezetője is, ami súlyos politikai és katonai válaszlépésekhez vezetett Teherán részéről.

Irán rakéta- és dróntámadásokkal reagált, amelyek izraeli célpontokat, valamint amerikai katonai bázisokat és infrastruktúrát értek el a Közel-Keleten. A konfliktus így rövid idő alatt regionális dimenziót kapott: a támadások és katonai incidensek többek között Irakot, Jordániát, Kuvaitot, Bahreint, Katarot, Ománt, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket is érintették.

A harcok egyik leggyorsabban érzékelhető hatása a globális energiapiacon jelentkezett. A közel-keleti infrastruktúra elleni támadások és a Hormuzi-szoros körüli feszültség miatt a kőolaj ára rövid idő alatt ismét 100 dollár fölé emelkedett hordónként, ami több mint két éve nem látott szint. A Brent olaj ára egyes kereskedési napokon a 110–120 dolláros tartományt is megközelítette.

A helyzet azért különösen érzékeny a világgazdaság számára, mert a Hormuzi-szoroson keresztül halad a világ tengeri olajszállításának mintegy ötöde. A térségben tapasztalható katonai fenyegetések és a tankerforgalom akadozása komoly ellátási kockázatot jelent, ami tartós energiaár-emelkedést vetít előre.

A dráguló energia már most érezteti hatását a pénzügyi piacokon is. Ázsiai és közel-keleti tőzsdék jelentős eséssel reagáltak a konfliktusra, miközben a befektetők az infláció újbóli erősödésétől és a globális gazdasági növekedés lassulásától tartanak.

A gazdasági kockázatok miatt a G7-országok pénzügyminiszterei rendkívüli egyeztetést kezdeményeztek az energiatartalékok esetleges felszabadításáról, hogy stabilizálják a piacokat és mérsékeljék az üzemanyag-árrobbanás hatását.

Elemzők szerint a konfliktus kimenetele kulcsfontosságú lehet a világgazdaság számára: ha a harcok elhúzódnak vagy a Hormuzi-szoros tartósan lezárul, az energiaellátási sokk akár globális inflációs hullámot és gazdasági lassulást is kiválthat.

Fotó: Reuters